A 2019. január 18-án megrendezésre került workshop alcíme jól tükrözi azt a nyomást, amely manapság a kutatókra nehezedik: Írj vagy leírnak! Éppen ezért érdemes minden lehetőséget megragadni arra, hogy fejlesszük publikációs képességeinket, sikeres publikációs stratégiákat sajátítsunk el. A workshop ebben kívánt segítséget nyújtani az EMOK tagsága számára.

A workshop első részében Halm Tamás, a BCE Központ Könyvtár szakszövegírási konzulense mutatott be olyan általános praktikákat, melyek alkalmazásával növelhetjük publikálási esélyeinket magas minőségű nemzetközi folyóiratokban. Szó esett többek között a személyes brand szerepéről a tanulmányok elfogadásában, illetve arról, hogy hogyan lehet azt kiépíteni, az angol és a magyar akadémiai stílus különbségeiről, illetve az angol nyelvű publikációk tipikus hibáiról is. Emellett az előadó részletesen ismertette a jó cikkek felépítését, tartalmi követelményeit, fontos például egyetlen fő állításra építeni a cikket, illetve megemlíteni a kutatás korlátait és a jövőbeli kutatási irányokat. Végül érintőlegesen a sikeres tudományos előadások tartásához is kaptunk néhány hasznos jó tanácsot.

A második előadó Keszey Tamara, a BCE Marketing és Média Intézetének munkatársa volt, aki személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel arról, hogy milyen rögös út vezetett oda, hogy ma már elmondhatja magáról, hogy számos cikke jelent meg Q1-Q4 minősítésű folyóiratokban. Tapasztalatai szerint alapvetően három feltétele van a sikernek. Az első a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, amelynek lehetőségeibe, buktatóiba is betekintést nyerhettünk az előadásból. A második sikertényező az, hogy a cikket megfelelően írjuk meg és vigyük végig a publikálási folyamaton. Ehhez számos praktikát alkalmazhatunk, például folyamatosan dolgozzunk a cikkeken, még a cikkírás során válasszunk folyóiratot és kapcsolódjunk be a választott folyóirat hasábjain folyó diskurzusba, illetve fordítsunk figyelmet a bírálatok megválaszolására és nyűgözzük le a bírálókat. Végül bizonyos tévhitek legyőzése is szükséges a sikerhez: nem igaz például, hogy soha nem fog sikerülni Q1-es cikket írni, a magyarországi adatok nem érdekesek, az angol nyelvtudásunk nem elég jó, de a legfontosabb talán az, hogy ne higgyük el magunkról, hogy elég jók vagyunk az academic writing-ban.

A workshop harmadik, befejező részében három meglévő (Vezetéstudomány, Marketing és Menedzsment, Táplálkozásmarketing) és két induló (Marketing Tudomány, Közép-Európai Marketing Szemle) magyar folyóirat főszerkesztőivel beszélgettünk a publikálási lehetőségekről, illetve a folyóiratok nehézségeiről, közösen keresve megoldást a problémákra. Az esemény után a résztvevők számára networkingre is volt lehetőség.

Összességében elmondhatjuk, hogy a workshop rengeteg hasznos, aprópénzre váltható információval gazdagította a résztvevőket, melyek révén valamennyien nagyobb eséllyel vághatunk neki akár a Q1-es minősítésű folyóiratokban történő publikálásnak is.