A közgazdászképzés a szegedi egyetemen 73 évvel a kolozsvári egyetem költözése után, 1994-ben indult meg. Habár a Szegedi Tudományegyetem 12 kara közül az 1999-ben önállósodott Gazdaságtudományi Kar az egyik legfiatalabb, mégis a hallgatók körében az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő kar.

Az intézetek közül a Prof. Dr. Hetesi Erzsébet egyetemi tanár által vezetett Üzleti Tudományok Intézete ad otthont a Marketing-Menedzsment Szakcsoportnak. A Szakcsoport közel 20 oktatója és kutatója vesz részt a jövő marketing szakembereinek képzésében alap- és mesterképzési szakon. A Szakcsoport munkatársai számos területen folytatnak kutatást, amelyek között nemcsak marketing, de a területtel kapcsolatban álló interdiszciplináris vizsgálatokat is folytatnak, illetve eredményeiket hazai és nemzetközi folyóiratokban, valamint szakkönyvekben publikálják. A képviselt kutatási területek változatosságát jól mutatja, hogy a fogyasztói piacok vizsgálata mellett a szakcsoport munkatársai a nonbusiness marketing, a szervezeti piacok, az e-business területén, valamint a viszonylag fiatal kutatási témának számító science-to-business marketing területén is vizsgálódnak.

 Az alábbiakban a Szakcsoport által képviselt kutatási témákat mutatjuk be röviden kutatóműhelyek szerint:

 

Nonbusiness marketing kutatóműhely

Az Üzleti Tudományok Intézetében több oktató kutatási területe a nonbusiness marketing, amelyben kiemelt szerepet kapnak a nonbusiness marketing modellezhetőségével, az egyéni és szervezeti önkéntességgel, az önkéntesség irányával, valamint a felsőoktatási marketing aspektusával kapcsolatos kérdések (elégedettség, motiváció).

A felsőoktatási intézmények marketing tevékenysége a leggyakrabban a beiskolázási célok kiszolgálására koncentrál, korlátozódik. Persze még ezen a területen sem mindig lehet stratégiai nézőponttal találkozni, így különösen érdekes lehet, hogy milyen tényezők befolyásolják a hazai középiskolások, valamint a Magyarországon tanuló külföldi diákok intézményválasztási szokásait és milyen kommunikációs csatornák alkalmazása kecsegtet a legnagyobb sikerrel. A jövőben ezen a területen további kvantitatív és kvalitatív kutatások várhatóak annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a potenciális felvételizők elvárásairól, a hatékony befolyásolásukat szolgáló eszközökről, csatornákról, illetve a diákok intézményválasztását befolyásoló tényezőkről.

A témában résztvevő oktatók/kutatók:

• Prof. Dr. Hetesi Erzsébet, intézetvezető egyetemi tanár

• Dr. Révész Balázs, egyetemi docens

• Csovcsics Andrea, tanársegéd

 

Business-to-Business (B2B) marketing kutatóműhely

A Szakcsoport B2B marketing témájú kutatásai alapvetően két területetre fókuszálnak: a szervezetek közötti kapcsolatok vizsgálatára, valamint az információs technológia szerepére a szervezetek közötti kapcsolattartásban.

A szervezetek közötti kapcsolat vizsgálata az utóbbi mintegy 30 évben egyre nagyobb figyelemnek örvend a marketing irodalomban. A kutatás az elmúlt időszakban elsősorban a marketingorientáció átalakulásával, a kapcsolatok szerepének mérésével foglalkozott, különös tekintettel a trendi kapcsolattartási technológiák és stratégiák jelentőségének mérésére, amelyre kérdőíves kutatások során került sor. A kapcsolati marketing egyik legismertebb elméleti megközelítése az IMP group nevéhez fűződik, amelynek hazai Hungarian IMP csoportjában intézetünk tagjai is részt vesznek (Hetesi Erzsébet, Révész Balázs és Vilmányi Márton személyében). A HIMP csoport egyik aktuális tevékenysége, hogy egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködésben az egészségügy területén megvalósításra kerülő építési beruházások (kórház építések) keretében vizsgálja az innováció és a fenntarthatósági szempontok terjedésének, tér nyerésének útvonalát az egyes érintett felek kapcsolatrendszerének vizsgálata révén.

A B2B piacon megfigyelhető kapcsolati marketing szemlélet elterjedésében láthatóan egyre nagyobb szerepe van a modern, információs technológiák alkalmazásának. Azonban a gazdasági válság és az azt követő hazai és nemzetközi jelenségek azt mutatják, hogy a személyes kapcsolatok jelentősége sem szűnt még meg, sőt. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogy milyen szerepet tudnak játszani a személyes és technológiai alapú kapcsolattartási módok a partnerek közötti hosszú távú kapcsolat kialakulásában és fennmaradásában.

A témában résztvevő oktatók/kutatók:

• Prof. Dr. Hetesi Erzsébet, intézetvezető egyetemi tanár

• Dr. Vilmányi Márton, egyetemi docens

• Dr. Révész Balázs, egyetemi docens

 

Business-to-Consumer (B2C) marketing kutatóműhely

A Szakcsoport kiemelt figyelmet szentel a fogyasztói piacok vizsgálatára. Az elmúlt időszakban a fogyasztói piacok kutatása két területre koncentrált: a fogyasztói márkaválasztásra, valamint a márkaközösségek pszichológiai érzetének a vizsgálatára.

A fogyasztók márkaválasztásának szimbolikus jellemzőinek vizsgálata során a kiinduló pontunk, hogy a szimbolikus fogyasztás – bár egyre jobban tetten érhető hazánkban is – nem általánosságban és nem minden termék esetén érhető tetten. Kutatási célunk olyan feltételeket meghatározni, melyek esetén a szimbolikus márkaválasztás valóban releváns és megragadható. Ennek kapcsán egyrészt a lojálisan fogyasztott márkákra, másrészt a márkaközösségekre fókuszáltunk. Ez két olyan sajátos fogyasztási aktus, melyek esetében feltételezhető a szimbolikus márkaválasztás. Kutatásaink során kvalitatív és kvantitatív módszerekkel tártuk fel a fogyasztók márkaválasztásának szimbolikus elemeit, így a márkaközösségeket és a márkalojalitást is.

A márkaközösségek pszichológiai érzetének vizsgálata során a manapság aktuális kutatási témának számító márkaközösségek szerepének vizsgálata jelenik meg a középpontban. A márkaközösségek vizsgálatával kapcsolatban már számos kutatás megjelent a tárgyiasult termékekhez kötődően, míg a szolgáltatások kevésbé kutatott területnek minősülnek a témában. A kutatás során ezért egy speciális szolgáltatást, a zenei fesztiválok vizsgálata kezdődött meg, amely az egyéb pozitív hozadékok (szponzorációs lehetőség, turisztikai- és kulturális jelentőség és többletkereslet generálás) miatt is fontos kutatási kérdésként jelenhet meg a marketing szakemberek számára. A vizsgálat fő kutatási kérdése, hogy egy zenei fesztivál esetén a márkaközösség pszichológiai érzete hogyan befolyásolja a lojalitást és a fesztivállal kapcsolatos szájreklámot?

A témában résztvevő oktatók/kutatók:

• Dr. Prónay Szabolcs, egyetemi adjunktus

• Kazár Klára, tanársegéd

 

Science-to-Business (S2B) marketing kutatóműhely

Az Üzleti Tudományok Intézetének két munkatársa az SZTE Interdiszciplinrási Tudásmenedzsment Kutatóközpontjával közösen a science-to-business (S2B) marketing vonatkozásait kutatja. Az egyetemek harmadik missziójának térnyerése kapcsán egyre relevánsabb feladat a felsőoktatási intézményekben keletkező tudás ipari hasznosítása. Mivel ennek során az egyetem piaci szereplőként van jelen, így ezt a folyamatot marketing szempontból is relevánsnak mondhatjuk. Kutatásunk során az egyetemi technológia transzfer folyamathoz kapcsolódó marketing sajátosságokat és kihívásokat tárjuk fel. A felmérésben több, mint 20 európai országból és Japánból gyűjtöttek a kutatók mintát.

A S2B marketing egyik sajátos területe a felsőoktatási intézmények kutatók (elsősorban természettudomány, élettudományok, mérnöki tudományok, agrártudományok) kutatási eredmények üzleti hasznosításával kapcsolatos (szabadalmaztatás, spin-off vállalkozásban hasznosítás) attitűdjének vizsgálata. A kutatás célja a Theory of Planned Behavior alkalmazása ezen a területen, valamint a hasznosítási szándékot hátráltató és ösztönző tényezők azonosítása. Azért tartjuk kiemelten fontosnak az egyének vizsgálatát, hiszen a feltalálók szerepe és motivációja jelentős a kutatási eredmény továbbfejlesztését és hasznosítását illetően.

Az Üzleti Tudományok Intézete részéről résztvevő oktatók/kutatók:

• Dr. Prónay Szabolcs, egyetemi adjunktus

• Huszár Sándor, tanársegéd

 

További kutatások, amelyeknek az Intézet otthont ad

Az intézetben a marketing-orientációjú témák mellett menedzsment és gazdaságpszichológiai kutatások is folynak. Ezen kutatások közül érdemes kiemelni a családi vállalkozások, oktatás és egészségügy területével kapcsolatos felméréseket. A Gazdaságpszichológiai Szakcsoport munkatársai a családi vállalkozások esetén a vállalkozói karakter és családiasság hatását vizsgálják a vállalkozások teljesítményével kapcsolatban, elsősorban kis- és középvállalkozások körében. Az oktatás esetén fontos kérdésként jelenik meg, hogy vajon azok a hallgatók, akik később vállalkozni szeretnének, vajon eltérő értékrenddel rendelkeznek-e azon hallgatókhoz képest, akik egyáltalán nem terveznek vállalkozást indítani. Az egészségügy területén pedig a szakcsoport munkatársai elsősorban az orvos-beteg kapcsolatot vizsgálják, amely során kiemelt figyelmet fordítanak a betegek elvárásaira az orvos-beteg kapcsolat kommunikációját illetően.

 

További információ az SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézetének honlapján.