Általános cél

A fősodorbeli megoldások mellett és/vagy helyett alternatív, innovatív kutatási irányzatok és módszerek bemutatására épít, vagy olyan területeket jelenít meg, amelyek a marketing szempontjából határterületnek számítanak.

Lehetségesek kategóriák

  • Alternatív módszertani fókusz: Alternatív, innovatív és/vagy kevésbé használt módszertanokra építő kutatások vagy azok módszereinek bemutatása (pl. videográfia, grounded theory, netnográfia). A szekciók alapvető célja a módszertani problémák feltárása és bemutatása, az azzal kapcsolatos gyakorlatok megosztása és megoldások keresése.
  • Határ és kapcsolódó terület fókusz: Marketing határterületeivel foglalkozó kutatások, tanulmányok bemutatása (pl. alkalmazott üzleti antropológia, design, marketing tudományfilozófiai hányattatásai, posztmodern marketing, marketing és festészet, építészet, a biofizika marketing kérdései stb.).
  • Közös kutatási terület fókusz: Marketing fő áramlatába tartozó vagy éppen attól eltérő kutatások, amelyet egy jól körülhatárolható téma fémjelez (pl. kiskereskedelmi innováció), és ami összehozza a különféle intézmények hasonló területen tevékenykedő kutatóit.

Formátum

A szekcióban előadott előadások ugyanolyan bírálati folyamaton esnek keresztül, mint a konferencia többi cikke.

A speciális szekció ugyanakkor támogatja a különleges és formabontó, a mainstreambe nem beleilleszkedő, annak hátat fordító, kereteket és határokat ledöntő és újra felépítő formákat, legyen az vizuális vagy térbeli megoldás.

A prezentáció képes integrálni a különféle művészeti ágakat (pl. költészet, széppróza, festészet, fotográfia, filmművészet). Célszerű, ha a formátum az adott a témakörhöz jól illeszkedik (pl. videográfiához filmet érdemes készíteni)

Jelentkezés feltétele

2020. márcis 10-ig Mitev Arielnél (ariel.mitev@uni-corvinus.hu) 5-10 soros koncepcióval a speciális szekció témakörét, valamint az azzal kapcsolatos elképzeléseket illetően.

 

1. Speciális szekció

Témafelvetés:

Mindenki tervező! A design & a marketing viszonya és stratégiai lehetőségei 2020-ban

Ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy ha választhatnánk „tervezők vagy fogyasztók lennénk inkább”, mit választanánk? A tervezés, avagy design 2020-ban, de az emberiség létezése óta nemcsak a művészeti iskolában képzett kizárólagos kör feladata és lehetősége, hanem mindannyiunké[1]. 2020 első félévében, amikor a világgazdaságot számos nem várt hatás és láncreakció éri, új kommunikációs és együttműködési formák és platformok megjelenése előtt állunk, melyek létrehozói mi magunk is lehetünk. Az utazás, luxus, tudás demokratizálódásával ideje a tervezés, termékek, márkák létrehozásának demokratizálódásáról beszélni. A kérdés, mely a marketing diszciplínát is befolyásolhatja a vállalati határokon kívül eső spontán vagy együttműködésen alapuló értékalkotás, tervezés.

Szekciónkba olyan témafelvetéseket várunk, melyek a résztvevői fókuszúak: felhasználói, befogadói értékalkotás folyamatával és eredményeivel foglalkoznak, mint az online közösségi tartalmak márka-vonatkozásai; DYI mozgalom; fogyasztás, kommunikáció, oktatás participatív megközelítései.

A szekció prezentációs formátuma:

#10xA4 peerPoster Action - wikinomikus közösségi prezentáció. Avagy: szétszedett és újra összerakott kutatási agenda – fejlesztésbe integrált kommunikáció a tudományos kutatásban

Speciális szekciónkban a tudományos konferencia-kommunikáció, prezentáció új formáját, műfaját szeretnénk az érdeklődőkkel közösen létrehozni. Nem kell hozzá más, mint a beadott és elfogadott konferencia-paper közölni kívánt tartalmát hozzák el maximum 10 db A4 papírlapon, mely az egész mű vizuális összegzése.

A szekcióban a résztvevők együtt keresik meg a vállalkozó kedvű kutatók munkái közötti közös pontokat, és hoznak létre együtt egy olyan vizualizációt, mely az adott pillanatban és helyen az ott együttdolgozók érdeklődésének közös metszéspontja. A különálló kutatásokat reprezentáló pixelek egyedi kombinációja új címet és formát kap, melyet mind az EMOK és bármilyen további online fórumon (i.e. ResearchGate) is megjelentetünk, mint a résztvevők közös szerzeményét.

A #10xA4 peerPoster action fejlesztésbe integrált kommunikáció – designkommunikáció[2] - hiszen a résztvevők együtt egymással kommunikálva keresik meg azt a közös nevezőt, mely az adott pillanatban jellemzi őket és akár lehet egy következő kutatói együttműködés, irány, konferencia, tudományos paradigma kiinduló pontja.

A wikinómia lényege az egyenrangúak együttműködése (peerproduction)[3], a nyíltság és megosztás, valamint a globális cselekvés. Az együttes kutatói akció során létrejövő közös vizualizáció ennek minden tekintetben megfelel, hiszen a vállalkozó kedvűek beosztástól, kutatási területtől függetlenül egyenrangúan vesznek részt az alkotásban, szabadon osztják meg ötleteiket, melynek végső produktumát a #10xA4 peerPoster –t a Wikipedia olvasói számára is elérhetővé tesszük.

[1] i.e. Papanek, V. (1971), Design for the Real World. Human Ecology and Social Change. New York: Pantheon Books, A Division of Random House.; Cosovan A. (2009): DISCO. Co&Co Communication. Budapest, http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Designkommunik%C3%A1ci%C3%B3

[3] e témakör predesztinálja, hogy a Wikipédiára hivatkozzunk, https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikin%C3%B3mia

 

2. Speciális szekció

Szemmozgás-követéses módszertani szekció

Leírás:

A szemmozgáskövetés módszere alkalmas a vizuális ingerekre adott tudattalan reakciók mérésére, így lehetővé teszi az egyén viselkedésének átfogó megismerését. A kutatók a kezdetekben a technológiát a látás és olvasás folyamatainak a megértésére használták, ma már azonban gyakran jelenik meg a szemmozgáskövetés mint kiegészítő pszichofiziológiai módszer az általános termékfejlesztés, a web- és szoftverergonómia, valamint a marketing különböző területein is. Segítségével feltárhatók a termékhasználat nehézségei és tanulmányozhatók a fogyasztói döntések mögött rejlő kognitív folyamatok.

Elképzelés:

Szemmozgás-követéssel támogatott kutatások és az ott tapasztalt módszertani kihívások bemutatása az alábbi tématerületekkel kapcsolatban:

  • Ember-számítógép interakció (HCI) és felhasználói élmény (UX)
  • Általános termékfejlesztés
  • Asszisztív technológiák
  • Reklám hatékonyságvizsgálat
  • In-store marketing
  • Neuromarketing
  • Ipari munkahelyek vizsgálata és egyéb munkafolyamatok tanulmányozása
  • Általános módszertani kérdések, kihívások

 

3. Speciális szekció

Emberközpontú termékmenedzsment szekció

Leírás:

A termékmenedzsment egy termék, termékcsoport vagy termékcsalád fejlesztéséhez megvalósításához, bevezetéséhez és piaci sikeréhez kapcsolódó menedzsment feladatok összességét foglalja magában, így támogatja a termékinnováció folyamatát a stratégiai terméktervezéstől kezdve (vállalati célok meghatározása, ötletelés, új üzleti ötlet kiválasztása) a termék tényleges megvalósításáig. Az emberközpontú termékmenedzsmentben az emberi tényező (ergonómiai szempontok figyelembe vétele, felhasználó-központú terméktervezés aspektusa, fogyasztói igények megismerése) kiemelt szereppel bír, ami elősegíti azoknak a termékelőnyöknek a meghatározását, amelyeket a marketing a fogyasztók felé kommunikálhat a termék-életciklus görbe különböző szakaszaiban.

Elképzelés:

Emberközpontú kutatások bemutatása az alábbi tématerületekkel kapcsolatban:

  • Ember-számítógép interakció és felhasználói élmény
  • Termékélmény
  • Emberközpontú szolgáltatástervezés (service design)
  • Tervezés speciális felhasználók számára
  • Vásárlásélmény

 

4. Speciális szekció

Az építészet és a marketing határterülete

A szekció az építészet és marketing diszciplinák határterületét járná körbe. Az építészet 2014 óta a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága irányításával (Államtitkár Füleky Zsolt) stratégiai területté lépett elő. A 2016 ban megjelent településkép védelméről szóló törvény minden önkormányzat részére kötelezővé tette a TAK elkészítését. 2017. december 31-ig 3177 TAK készült el. A 2017 óta eltelt több mint két évben számos publikáció és konferencia építészeti szempontból méltatta a TAK ot, ami nemcsak teljesítette a küldetését, hanem több ponton is túlteljesített. Ilyen területek pl. (1) település imázsépítés (2) idegenforgalom (3) helyi lakosok identitástudatának erősítése. Ez a három terület településmarketing oldalról is megközelíthető. 
 
A szekcióelőadások arra térnek ki:
(1) hogyan tud az építészeti identitás komoly szeletet kihasítani a teljes település identitásból, hogyan képes a TAK segíteni a település imázsépítésében;
(2) hogy a TAK elkészítése a helyi értékek feltárására törekedett, amelyre a település arculata épül. A helyi lakosok lelkes munkája kapcsán olyan értékek is felszínre kerültek ami még az idegenforgalmi szakemberek figyelmét is felkeltetté (Jé, itt ez is van?). Mindez a turizmus számára újabb, a vonzerő leltárt növelő értékek bemutatására ad lehetőséget;
(3) A helyi lakosok a TAK olvasása kapcsán döbbentek rá arra, hogy milyen szép értékekkel teli helyen laknak (ide utaznak más megyékből megnézni azt, amit ők nap mint nap látnak). Mindez büszkeséggel töltötte el őket, helyi identitástudatuk növekedett, attitűdjük a település irányában jó irányban változott.
 

5. Speciális szekció

A kvantitatív szövegelemzés aktuális kihívásai

A társadalomtudományok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a szövegelemzésre, melyet a rendelkezésre álló statisztikai és informatikai eszközök számának növekedése mellett az egyre könnyebben hozzáférhető, elemezhető szövegek (online és közösségi média tartalmak) is segítenek. A szöveges tartalmak kvantitatív elemzése hatékony és könnyen használható tudományos módszer széles alkalmazási spektrummal a marketingtudományon belül is. A szekcióban a kvantitatív szövegelemzés aktuális problémáival, gyakorlati kihívásaival foglalkozó írásokat várunk, elsősorban magyar, másodsorban angol nyelvű szövegekre támaszkodva.

 

6. Speciális szekció

A fogyasztói szokások átalakulása a jelenlegi helyzetben