Az Elsevier kiadó a következő publikációs lehetőségeket kínálja marketing témában 2019 I. félévében. A lista folyamatosan bővül, érdemes később is visszalátogatni az oldalra.
Australasian Marketing Journal - Special Issue on Leveraging the Power of the Sharing Economy
A közösségi gazdaság (sharing economy) nagy lehetőségeket és feszültségeket generál világszerte, mind elméleti, mind gyakorlati síkon. A közelmúltban számos kísérlet történt a közösségi gazdaság üzleti modelljeinek (Fehrer et al., 2018), természetének és hatásainak (Cheng, 2016), illetve a fogyasztói elköteleződésben betöltött szerepének vizsgálatára (Breidbach and Brodie, 2017). A közösségi gazdaságban a hagyományos kétszereplős (vállalat-vásárló) kapcsolatokat háromszereplős kapcsolatok váltották fel a platform biztosítója, a szolgáltató és a vásárló között (Benoit et al., 2017). Azonban keveset tudunk e szereplők közti összefüggésekről, illetve a nyitott hálózati struktúrákról és intézményekről, melyekbe a szereplők be vannak ágyazódva. A közösségi gazdaság még mindig csak a formálódás szakaszában van (Acquier et al., 2017), ami azt jelenti, hogy a kutatásából hiányzik a konceptuális kifinomultság, az elméleti megalapozottság és az empirikus megállapítások. A folyamatok, mechanizmusok és üzleti modellek jobb megértése érdekében mind koncepcionális, mind empirikus tanulmányokat várnak többek között a következő – nem kizárólagos – kutatási kérdésekhez kapcsolódóan:
- Hogyan hat a közösségi gazdaság a fogyasztói magatartásra?
- Hogyan segíthetik a platform biztosítói a vevői elköteleződést a közösségi gazdaságban?
- Hogyan fejlődnek a közösségi fogyasztási gyakorlatok a közösségi gazdaságban? Hogyan lehet ezeket elősegíteni?
- Hogyan reagálhatnak a vállalatok a közösségi fogyasztás növekvő trendjére, illetve hogyan használhatják ki azt?
- Hogyan változik a vevőszerzés és -megtartás a közösségi gazdaság kontextusában?
- Mi a márkázás szerepe a közösségi gazdaságban?
- Hogyan jön létre az érték a közösségi gazdaság különböző szereplőinek interakciójából?
- Mi az intézmények szerepe a közösségi gazdaságban?
- Mikor jár a piaci koncentráció a közösségi gazdaságban negatív következményekkel a szereplők számára?
- Hogyan hatnak az új technológiák (pl. mesterséges intelligencia, gépi tanulás, kiterjesztett és virtuális valóság) a közösségi gazdaság fejlődésére?
- Milyen hatásokkal jár a közösségi fogyasztás a fenntarthatóságra?
A tanulmány benyújtási határideje: 2019. március 31.
További információk az Elsevier kiadó honlapján.
Australasian Marketing Journal - Special Issue on Outsourcing and Offshoring Services
Az elmúlt években a verseny arra késztette a multinacionális vállalatokat, hogy egyre inkább kiszervezzék (outsource és offshore) szolgáltatásaikat külföldre, hogy ezzel csökkentsék kiadásaikat és javítsák a teljesítményüket mind otthon, mind a nemzetközi piacokon (Contractor, Kumar, Kundu és Pedersen, 2010). Az előnyök (költségcsökkentés, teljesítményjavulás, pénzügyi megtérülés stb.) ellenére (Kakabadse és Kakabadse, 2000) még mindig nem világos, hogy hogyan érinti az outsourcing/offshoring a vállalatok versenyelőnyét a dinamikus és erősen kompetitív környezetben Egyrészt bizonyítottak a rövid távú hatások a költségcsökkentés, a szolgáltatáshatékonyság és/vagy termelékenységjavulás terén (Amiti és Wei, 2009), ám a kutatások megkérdőjelezik a megfoghatatlan eszközökre, úgymint a márkára és az alkalmazottakra gyakorolt hosszú távú pozitív hatásokat (Grappi, Romani és Bagozzi, 2013).
Mivel a szolgáltatások outsourcingja/offshoringja vásárlói interakciót jelent a kiszervezett szolgáltatóval, a vevő direkt és/vagy indirekt tapasztalatai a szolgáltatóval befolyásolják a szolgáltatás- és márkaélményét. Ezért a szolgáltatások kiszervezéséről való stratégiai döntés során mind a működési teljesítményre, mind a piaci teljesítményre gyakorolt hatást figyelembe kell venni. A marketingstratégia/taktika és a kiszervezésről való döntés közti szinergiát szükséges teljes mértékben feltárni. A szolgáltatások kiszervezésének megértésére többek között a következő témákban várnak koncepcionális és empirikus tanulmányokat:
- A szolgáltatások kiszervezésének hatása a rövid távú működési teljesítményre vs. a hosszú távú piaci teljesítményre.
- A szolgáltatások kiszervezésének hatása a vállalati értékre, az értékteremtésre, a márkaértékre.
- A szolgáltatások kiszervezésének hatása a fogyasztókra és a fogyasztói reakciókra, a vevő élettartamértékére, a vevőhűségre.
- A szolgáltatások kiszervezésének hatása az alkalmazottakra és a belső marketing szerepére.
- A különféle szolgáltatások kiszervezésének hatásai.
- A kiszervezés helyszínének kiválasztása és ennek hatásai.
- A partnervállalatok kiválasztása és ennek hatásai.
- Egyéb marketingtaktikák/-stratégiák/-orientációk hatása a kiszervezett szolgáltatásokra.
- Szolgáltatás outsourcing/offshoring fejlődő országokba.
- A versenytársak szerepe a szolgáltatások kiszervezésében.
- A technológia használata a szolgáltatások kiszervezésében.
A tanulmány benyújtási határideje: 2019. február 28.
További információk az Elsevier kiadó honlapján.
Journal of Business Research - Special issue on Culture and the Interconnected Consumers
A Montrealban 2019. szeptember 26-28. között megrendezendő 13. Royal Bank International Research Seminar legjobb tanulmányai publikálásra kerülhetnek a JBR Special issue on Culture and the Interconnected Consumers-ben. A szeminárium fő témája az összekapcsolt (interconnected) fogyasztók kultúrája szerepének megismerése. Napjainkban a digitális átalakulás egyre gyorsul, a technológia nagyobb hatással van a személyes kapcsolatainkra, mint valaha, amely arra ösztönzi a kutatókat, hogy átgondolják a jelenlegi paradigmákat a jelenlegi és jövőbeli információs technológiák kapcsán. A vállalatoknak meg kell küzdeniük a globalizált és lokalizált kommunikációs programok kettős követelményeivel, és az új információtechnológiáknak az egyre inkább összekapcsolódó fogyasztókra gyakorolt hatásaival.
A kultúra, új információtechnológiák, új fogyasztási szokások következő témáiban várják a tanulmányokat (nem kizárólagosan):
- Az új információtechnológiák (pl. IoT, RFID, mesterséges intelligencia) fogyasztásának és fogyasztói elfogadásának elméleti fejlesztése/megalapozása.
- Az akkulturáció és az etnikai identitás hatásai a marketingstratégiákra az új összekapcsolt fogyasztók esetén.
- A digitális szakadék megértése, és annak hatása az új összekapcsolt fogyasztók jólétére, különösen a mobiltechnológiák használatának hatása a változó vásárlási és fogyasztási szokások kialakulására.
- Az új információtechnológiák hatása a családokra és a referenciacsoportokra különböző kultúrákban.
- Az új technológiák hatása a materializmusra, az értékekre és a kulturális trendekre a különböző kultúrákban.
- Kultúraközi, társadalmi jólét és közpolitikai témák az új fogyasztási szokások tekintetében különböző kultúrákban, különösen a tizenévesek és a sérülékeny csoportok esetén.
- Módszertani kérdések, melyek az új fogyasztási szokások tanulmányozásánál relevánsak, különösen a big data elemzések és a mesterséges intelligencia.
- Termékinnováció, e-marketing és az innováció terjedési folyamata a különböző kultúrákban.
- Az új információtechnológiák szerepe a reklámészlelésben és a reklámra adott válaszban különböző kultúrákban.
- Új árazási kérdések különböző kultúrákban, különösen az új közösségi gazdaság (sharing economy) modellek befolyása.
- A közösségi média és az internetalapú marketing kérdései különböző kultúrákban, beleértve a közösségi kereskedelem és a márkatársítás (co-branding) kérdéseit.
- A politika és a politikával kapcsolatos tevékenységek (pl. lobbizás) hatása a marketinggyakorlatokra a globális digitális és összekapcsolt világban.
- Multikulturális márkaközösségek és globális közösségi média.
- Új kommunikációs csatornák és hatásuk a termékimázsra kultúraközi kontextusban.
- Az etnikai fogyasztás mobilitási, transznacionális és transzkulturális dimenziói.
- Az új technológiák hatása a termékminőség észlelésére különböző kultúrákban.
A tanulmány benyújtásának határideje: 2019. április 1.
További információk az Elsevier kiadó honlapján.