A tudományos eredmények terjedésében és a tudományos teljesítmények elismerésében kiemelt szerepet töltenek be a hivatkozások. A hivatkozások fontossága nem kérdéses, azonban érdekes azt is körüljárni, hogy milyen tényezők befolyásolják egy adott tanulmány esetén a hivatkozások számát, továbbá milyen szabályszerűségek fedezhetők fel a hivatkozási szokások tekintetében. E kérdést járja körül egy nemrég megjelent tanulmány: Stremersch és szerzőtársai (2015) marketing tudományterületre vonatkozóan vizsgálták a hivatkozások számát befolyásoló tényezőket az International Journal of Research in Marketing folyóiratban megjelent írásukban.
A tanulmány célja a hivatkozási típusok, a hivatkozási szokások és a hivatkozások számát befolyásoló tényezők vizsgálata. A szerzők (Stremersch et al. 2015) öt, a marketing területen fontosnak számító folyóiratból (International Journal of Research in Marketing, Journal of Consumer Research, Journal of Marketing, Journal of Marketing Research, Marketing Science) véletlenszerűen kiválasztott 659 tanulmányt vettek górcső alá, amelyek 24632 hivatkozást tartalmaztak. Stremersch és szerzőtársai (2015) Baumgartner és Pieters (2003) klasszifikációját alapul véve a hivatkozások típusát tekintve alkalmazást (application), megerősítést (affirmation), tagadást (negation), áttekintést (review) és felületes említést (perfunctory mention) különített el. Az alkalmazás során egy hivatkozott műből fogalom, technika vagy elmélet került felhasználásra. Megerősítés esetén a hivatkozott mű mellett, míg tagadás során a hivatkozott mű ellen való érvelés történik meg. Az áttekintés a témához kapcsolódó korábbi irodalmakat írja le, míg a felületes említés akkor jelenik meg, ha a szerző az idézetet csak említi, valójában nem is alkalmazza. A szerzők (Stremersch et al. 2015) az alkalmazás, megerősítést és a tagadást tekintik magasabb fokú tudományos hozzájárulásnak; e három típus azonban a vizsgált hivatkozásoknak csupán mintegy15 százalékát teszik ki. A hivatkozások többsége áttekintés (52,9 százalék), valamint felületes említés (31,8 százalék).
A hivatkozások számát a szerzők (Stremersch et al. 2015) 49 magyarázó változót tartalmazó regressziós modell segítségével vizsgálták. A magyarázó változók csoportjai között szerepeltek többek között a hivatkozott mű minőségére vonatkozó mutatók (például a cikk terjedelme, vagy a cikk díjnyertes státusza), a cikk szerzőire vonatkozó mutatók (például hivatkozási intenzitás, vagy ön-hivatkozási intenzitás), a cikk stílusára vonatkozó mutatók is (például cím hossza, figyelemfelkeltő szavak használata, függelék használata).
A kapott eredmények közül kiemelhető, hogy bizonyos témák (például B2B, kapcsolati marketing, márka- és termék menedzsment) több hivatkozással rendelkeznek egyéb témákhoz képest, valamint az empirikus tanulmányok szintén több hivatkozást birtokolnak egyéb tanulmányokhoz képest. A tanulmány címének a hossza negatívan befolyásolja a hivatkozások számát, valamint több függelékkel rendelkező cikkek több hivatkozással rendelkeznek. Érdekességként említhető, hogy azon szerzők, akik tagjai valamely vizsgált folyóirat szerkesztőségének, több felületes említés típusú hivatkozást kapnak más szerzőkhöz képest, azaz a potenciális lektorok gyakran bekerülnek tanulmányok irodalomjegyzékébe csupán a jövőbeli pozitív elbírálás reménye érdekében.
Az eredményeik alapján a szerzők (Stremersch et al. 2015) kiemelik, hogy a cikkek típusainak különbözősége végett a hivatkozások számával, mint egyetlen indikátorral, nem célszerű a tudományos teljesítményt mérni. Továbbá a lektorálási folyamatokat is újra kellene gondolni a felületes említések arányának visszaszorítása végett. A cikkek írói számára pedig elsődleges célként nem egymás oda-vissza történő hivatkozásának kellene megjelennie, hanem Stremersch és szerzőtársai (2015) szerint a tudományos szempontból értékesebb hivatkozásokra (alkalmazás, megerősítés vagy tagadás) szükséges fókuszálni. A gyakorlat a célokhoz képest bár sok esetben eltérő képet mutat, azonban a fejlődés irányát e megfontolások mutathatják. A cikk (Stremersch et al. 2015) az eddig ismertetetteken kívül még számos érdekes eredménnyel, tanulsággal és javaslattal szolgál a hivatkozásokra vonatkozóan, amelyek sora az International Journal of Research in Marketing 32. évfolyamának 1. számában olvasható el.
Források:
Baumgartner, H. – Pieters, R. (2003): The structural influence of marketing journals: A citation analysis of the discipline and its subareas over time. Journal of Marketing, 67, 2, 123-139. o.
Stremesch, S. – Camacho, N. – Vanneste, S. – Verniers, I. (2015): Unraveling scientific impact: Citation types in marketing journals. International Journal of Research in Marketing, 32, 1, 64-77. o.
Szerzőnk Kazár Klára a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója.