A Google-től már megszokhattuk, hogy az önjáró autóktól az okosszemüvegekig a legváratlanabb területeken rukkol elő innovációkkal, de úgy tűnik, hogy immár a marketingkutatók számára is tartogat kiaknázható lehetőségeket a Google Trends alkalmazásával.
A XXI. században néhány cég olyan globális társadalmi és gazdasági hatást fejt ki, mely történelmi léptékkel nézve is egyedülállónak nevezhető. E cégek közül is kiemelkedik a Google, mely az élet számos területén – az internet rendszerezésétől kezdve az újszerű marketingkommunikációs eszközrendszeren át, egészen a leginnovatívabb találmányokig – meghatározó szereplője mindennapjainknak. Úgy tűnik, hogy a tudomány és ezen belül immáron a marketing tudomány is profitálhat a Google új megoldásaiból.
Napjainkra ugyanis a tudományos trendkutatások a Google Trends alkalmazás révén egy új eszközzel gyarapodtak. Ginsberg és szerzőtársainak 2009-ben a Nature-ben megjelent epidemiológiai témájú cikke volt az első nagyhatású írás e téren. A cikk a járványterjedés és a betegséghez kapcsolódó tipikus Google keresőszavak összefüggéseit vizsgálta. Megállapították, hogy a járványok terjedése hatékonyan monitorozható – mi több, prognosztizálható – az egyes járványokhoz kapcsolódó keresőszavak gyakoriságának és területi eloszlásának vizsgálatával. E módszerre alapozottan hívta életre a Google a Flu Trends, illetve a Google Dengue Trends alkalmazásokat, melyek végül ugyan módszertani problémák miatt kétes sikert értek csak el, de bizonyos esetekben az egészségügyi szervezeteknél hatékonyabban voltak képesek monitorozni a járványok (ki)alakulását.
A Google Trends adatsorait sikeresen alkalmazták ingatlanpiaci előrejelzések, lakossági kiadások alakulása, és részvényárfolyamok prognózisa terén is. 2015-ben pedig Du és szerzőtársainak a Journal of Marketingben megjelent nagyhatású cikke nyomán a marketingkutatás terén is megjelent ez az új eszköz. A szerzők az autópiacon empirikusan igazolták, hogy az autó termék attribútumaira (fogyasztás, fenntartási költségek, stb.) vonatkozó Google keresések korrelálnak ezen attribútumok döntési folyamatban betöltött szerepének jelentőségével, így hatékony előrejelzői a fogyasztói döntéseknek.
Mint a legtöbb innovatív eszköz esetében, a Google Trends alkalmazásnál is a forradalminak nevezhető lehetőségek számos aggályos jellemzővel is párosulnak – melyek közül a leginkább kritikusnak az nevezhető, hogy a módszertani algoritmus nem transzparens.
Mindezek miatt – vagy éppen ezek ellenére – érdemes próbát tenni és felfedező útra indulni a https://www.google.hu/trends oldalon, ahol általános trendek mellett konkrét kifejezések időbeli és területi alakulását vizsgálhatjuk, illetve összevethetjük az egyes keresőszavak relatív súlyát. Mivel az alkalmazásból az általa használt adatokat exportálni is lehet, így összetettebb módszertani eszközökhöz is megfelelő inputot kaphatunk – ahogyan azt Du és szerzőtársai is tették a fent említett cikkükben.
Úgy tűnik tehát, hogy – bár a rendszer még koránt sem tökéletes – a Google a marketingkutatók „barátja” is kíván lenni.
Szerzőnk Dr. Prónay Szabolcs a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója.