Napjainkban egyre fontosabbá válik a tudomány és az üzleti élet közötti híd megteremtése, amely segítségével a különböző tudományos eredmények gyakorlatba történő átültetése válik lehetővé. Gyakran vetődik fel a kérdés, vajon a létrehozott tudományos eredmények (amely előállításában a felsőoktatási intézmények kiemelt szerepet játszanak) milyen mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, hogyan és milyen mechanizmusokon keresztül képesek lendületet adni a vállalkozások innovációs teljesítményének. A BME GTK kutatói a klaszter tagok közötti együttműködéseket vonták górcső alá, hogy megvizsgálhassák a kapcsolatok innovációs kihatásait.
Az elmúlt közel egy évtizedben megjelent innovációs klaszterek kiváló lehetőséget nyújthatnak arra, hogy az egyetemek és a vállalkozások egy közös szerveződésben tevékenykedjenek, ezzel elősegítve a felsőoktatási intézményekben felhalmozott tudományos ismeretek termékek és szolgáltatások fejlesztésében történő felhasználását.
A „klaszteresedés” lehet alulról és felülről szerveződő, a kérdés az, hogy egy piaci igény hívja életre az adott klasztert – ezzel elősegítve a résztvevők kompetenciáinak kombinálását egy hatékony együttműködés megvalósítása érdekében –, vagy egy felülről jövő kezdeményezés ösztönzi a szereplőket a hálózatban történő együttműködésre. Erre az Európai Unió is felfigyelt az elmúlt évtizedekben, amelynek eredményeként különböző programokkal igyekezett az Unión belül, köztük Magyarországon is elősegíteni a klaszteresedés folyamatát számos területen (energetika, autóipar, turisztika, építőipar, stb.). A Magyarországon működő klaszterek létrejötte is jellemzően egy ilyen felülről történő kezdeményezésnek köszönhető, aminek hatására napjainkban 26 innovációs klaszter működik hazánkban.
A témával a BME kutatói, Kovács István, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi tanársegédje, valamint témavezetője, Petruska Ildikó, a BME GTK Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék docense kezdtek el foglalkozni. A fiatal oktató és témavezetője 21 hazai akkreditált innovációs klaszter 50 tagszervezeténél végzett kvalitatív feltáró kutatást, amelynek célja a különböző együttműködésekben megfigyelhető szövevényes kapcsolatok feltárása, és a nemzetközi szakirodalomban is bemutatott kapcsolati marketingorientációs, valamint a hálózati kompetencia- és közelségmodellek klaszterkörnyezethez való illeszkedésének vizsgálata. A feltárt jellemzőket értelmezték a klaszteren belüli viszonyokra és következtetéseket vontak le az innovációs klaszterek innovációra gyakorolt befolyásukra vonatkozóan.
A műegyetemi kutatók úgy vélik, hogy a klaszterek a versenyképesség kiemelt igénye okán különösen az egyetemek, illetve a kis- és középvállalkozások számára jelenthetnek kedvező szervezeti kereteket, hiszen az összefogás és a kutatás-fejlesztési források koncentrálása erőteljesebb fellépést eredményez, valamint megkönnyíti a szereplők számára a nemzetközi piacokra történő kijutást és bátrabb kockázatvállalást eredményez. A klaszteresedés következtében új menedzsmenteszközöket ismerhetnek meg, és széleskörű kapcsolati hálót építhetnek ki, amelyet az innovációkhoz, fejlesztésekhez tudnak felhasználni
A kutatók a klasztereken belüli kapcsolatok és együttműködések feltérképezésével, ezek innovációra gyakorolt hatásának eredményeit elsőként a Budapesti Műszaki Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék és az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) szervezet égisze alatt megrendezett marketing konferencián mutatták be (tanulmányuk címe: „Innovációs klaszterek vizsgálata a kapcsolatok tükrében – Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai”).
A kutatásról bővebben a BME honlapján olvashat IDE kattintva.
Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért 2015. évi konferenciáján megjelent tanulmányt ide kattintva tudja megtekinteni.