A 2024-ben megrendezésre került EMOK konferencia válogatott tanulmányait megjelentető Marketing & Menedzsment EMOK Különszámának tanulmányai a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák társadalmi, üzleti és oktatási hatásait vizsgálják.
A kutatások foglalkoznak például a kínai elektromos autók magyar percepciójával, MI-alapú mentálhigiénés szolgáltatások elfogadottságával, valamint az MI marketingkutatásban betöltött szerepével. Emellett olyan aktuális témák is helyet kaptak, mint az időskorúak e-egészségügyi ismeretei, egyetemi márkabüszkeség kialakulása, viselkedésalapú célzás adatvédelmi kérdései, valamint az influenszerek kampányteljesítménye az ünnepi időszakban.
Benics Kálmán (SZTE), Béla-Csovcsics Andrea (SZTE), Táskai Ottilia (ELTE) és Vereckei-Poór Bence (PTE) tanulmányukban arra a jelenségre reflektálnak, hogy a hazai autós piacon egyre nagyobb teret nyernek a kínai autómárkák. Kutatásukkal azt a célt tűzték ki, hogy bemutassák online kérdőíves felmérésükkel, hogy a magyar fogyasztók mennyire ismerik fel az itthon is elérhető és megvásárolható kínai márkajelzéssel ellátott autótípusokat, mennyire szimpatizál velük. A szerzők számos gépi tanuló algoritmust alkottak, melyek nagy pontossággal prediktálják akár az egyes márkák iránti szimpátiát, akár pedig a vásárlási hajlandóságot.
Bifkovics Bettina (BCE), Kisfürjesi Nóra (BGE), Hadadiné Jászay Marianna (BCE), Fehér András (DE) és Huszár Sándor (SZTE) kutatásukban egy koncepcionális mentálhigiénés mobil alkalmazás használatának elfogadási szándékát vizsgálták. Céljuk volt meghatározni azt is, hogy a bizalom, a kötődés és viselkedési dimenzióit hogyan befolyásolja az MI mentálhigiénés területen való használata. A kérdőíves adatfelvétel után PLS-SEM modellt is teszteltek a szerzők. A kutatási eredmények MI alapú mentálhigiénés szolgáltatások tervezését segítheti, különösen a fiatal felhasználók számára.
Danó Györgyi (BME) és Kovács Stefan (BME) ugyancsak az MI alkalmazási lehetőségeit vizsgálták cikkükben, kifejezetten a marketingkutatás gyakorlati alkalmazásai terén. Reprezentatív kérdőíves felmérésük kifejezetten azt vizsgálja, hogy a magyar lakosság hogyan viszonyulna egy MI alapú kérdezőbiztoshoz. Annak ellenére, hogy az MI alapú kérdezőbiztosok alkalmazása számos előnnyel járhat a marketingkutatók számára, eredményeik szerint elfogadásuk még korlátos: jelentősnek mérték az elutasítók arányát, illetve elsősorban a személyre szabott megoldásokban látják az elfogadás kulcsát.
Ercsey Ida (SZE) tanulmányában az időskorúak e-egészségügyi műveltségének szintjét és annak befolyásoló tényezőit vizsgálja, bemutatva az ennek mérésére szolgáló eHEALS skálát és annak hazai környezetben adaptált változatát. A kutatás feltáró jellegével betekintést ad a hazai idősek jellemzőire. A tanulmány társadalmi szempontból is aktuális, mivel az idősödő társadalmakban ez kiemelt kérdés.
Kéri Anita (SZTE) kutatásának célja, hogy feltárja az egyetemi közösségekben jelen lévő márkabüszkeséget és azok kifejező eszközeit, valamint, hogy ezen tényezőket összevesse a korábban szakirodalomban márkabüszkeség mérésére alkalmazott skálák tényezőivel. Ezt követően a cikk kísérletet tesz arra is, hogy egy kimondottan egyetemekre adaptált márkabüszkeség skála alkosson meg, amit az egyetemisták márkabüszkeségének mérésére ajánl a szerző. A skálafejlesztés a Nandy és szerzőtársai által fejlesztett skála adaptálásával és fókuszcsoportos beszélgetések módszerével történt.
Sikó Beáta (SZTE) kutatását az a jelenség inspirálta, miszerint a viselkedésalapú hirdetési célzás térnyerésével az észlelt előnyök mellett fokozatosan előtérbe kerülnek a felhasználók részéről felmerülő adatvédelmi kérdések is. Tanulmányával azt célozza meg, hogy modellezze az Instagramon megvalósuló viselkedésalapú célzáshoz kapcsolódó változókat a közöttük lévő összefüggésrendszer feltárása érdekében PLS-útelemezés segítségével. A kutatás eredményei segíthetik a gyakorló marketing szakemberek számára annak megértését, hogy miként zajlanak az adatvédelemhez kapcsolódó folyamatok, illetve miként lehetséges a negatív attitűdök kezelése a viselkedésalapon célzott hirdetések kapcsán.
Mohr Míra (PTE) kvantitatív módszerekkel hasonlítja össze népszerű gasztroinfluenszerek karácsonyi időszakban nyújtott közösségi média teljesítményét. Az elemzés a bejegyzések gyakoriságát, elérést, interakciókat és vizuális megjelenítést vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy milyen trendek és gyakorlatok segíthetik a tartalomgyártók számára marketingtevékenységeik hatékonyabbá tételét. A kutatás rávilágít arra, hogy mely tartalomtípusok és platformhasználati stratégiák a leghatékonyabbak az ünnepi kampányok során. Az eredmények hasznosak lehetnek márkák és tartalomgyártók számára egyaránt.
A lapszám itt érhető el: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/issue/view/737