A Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottságának Marketingtudományi Albizottsága 2016. december 5-én tartotta a Marketingtudományi Disputa (Évkönyv) vitaülését, mely immáron a második ilyen típusú rendezvény volt. Ezeken a vitaüléseken a marketing paradigmákat érintő kihívásokra keresik a választ a marketingtudomány kutatói.
A 2016. decemberi Marketingtudományi Dispután három kérdéskört vettek górcső alá a szerzők, így a szakmai találkozón három – a marketing trendeket elemző – vitaindító tanulmány és az ezekhez kapcsolódóan készített korreferátumok kerültek bemutatásra (a prezentációk a címekre kattintva elérhetőek):
- Józsa László „Marketingstratégia - Kérdések és (szubjektív?) válaszok a XXI. században” című vitaindítójában a marketingstratégia Janus-arcúságát és az ebből fakadó dilemmákat, kihívásokat mutatta be. Kandikó József „Válaszok felnemtett kérdésekre - döntéshalmaz ≠ marketingstratégia” című korreferátumában gyakorlati KKV tapasztalatokkal bővítette a vizsgálati szempontokat és megállapításokat. Piskóti István „Marketingstratégia „újratöltve” – az elméleti-módszertani modell keretei” című korreferátumában felhívta a figyelmet arra, hogy a marketing stratégiai problémáinak megoldása alapvetően a belső marketing függvénye.
- Kenesei Zsófia és Kolos Krisztina vitaindítójában „Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő?” címmel a terület legújabb kihívásait mutatta be, többek között a szolgáltatásélmény megragadására illetve a szolgáltatás és a jóllét viszonyára vonatkozó megközelítéseket. A jóllét kérdéskörét járta körül több aspektusból is Kiss Kornélia „Transzformatív szolgáltatáskutatás: régi-új dimenziók és hazai perspektívák” című korreferátumában. Ezt követően ugyanezen kérdéskört az egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában értelmezte Simon Judit és Lantos Zoltán „Közösségi egészségügyi szolgáltatások jóléti szerepe – egy hazai kísérlet tapasztalatai” című előadásában. Végül Kunsági Andrea a szolgáltatások és a boldogság közötti viszonyt tekintette át „Boldogságunk, avagy a szolgáltatásmarketing jövője” című korreferátumában.
- A harmadik témát Dinya László „A társadalmi és a nonbusiness marketing kihívásai, kutatási kérdései” vitaindítója vezette fel, melyben a technológiai innovációk és a társadalmi innovációk közötti növekvő szakadékra hívta fel a figyelmet. Pavluska Valéria „Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez” című korreferátumában kiemelte, hogy tisztázni és aktualizálni kell a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi sajátosságait. Ezt az igényt erősítette meg Hetesi Erzsébet is „Milyen marketingek vannak? A társadalmi, a nonbusiness és a nonprofit marketing határvonalai” című korreferátumában, felhívva a figyelmet a jelenségek beágyazottságából fakadó holisztikus szemlélet jelentőségére. Az esemény záró korreferátuma Piskóti István „A társadalmi marketing integrált modellje” című munkája volt, melynek központi gondolata szerint a társadalmi marketing gyakorlata nem más mint egy tudatos stakeholder-management kell, hogy legyen.